Nem hagyta el a várost! Hátborzongató drámából tápászkodott fel Pataky Attila (69), az Edda Művek legendás frontembere, aki egyhetes kezelés után, múlt pénteken tért haza a Szent László kórház koronavírus-fertőzötteket kezelő osztályáról. A zenész, aki korábban nem vette komolyan a betegséget, rövid idő alatt lerobbant és a kínok kínját élte át.

– Még nem vagyok gyógyult, de már békén hagy a fájdalom. Saját felelősségemre tértem haza, amikor javulni kezdett az állapotom. Alázattal csodálok minden orvost és ápolót, akik hősként végeznek áldozatos munkát, de nem bírtam ott tovább. Tele voltam kétségekkel, félelemmel és szorongással. Semmiből sem tudtam erőt meríteni, a koronavírus elszívta az energiám, és a szeretteimet sem láthattam. Úrrá lett rajtam a kilátástalanság, éreztem, ahogy elfogyok és eltűnök a földi létből. Szerencsére csak a halál kapujáig jutottam. A feleségem hangját hallottam, ahogy mondta: nem engedem el a kezedet! A szeretet utolért és a csoda megtörtént, de még nem vontam le minden tanulságot. Megyek, ha mennem kell, de a szeretteimet itt hagyni nem akarom. Köszönöm, hogy simogatták a lelkem, de az eddásoknak is, akik imádkoztak értem. Visszatértem! – foglalta össze a Blikknek az énekes, aki a Retro Rádiónak azt is elmesélte, megdöbbent, amikor hallgatta a kórházban betegtársai jajveszékelését. – Sosem fogom elfelejteni, ahogy az intenzív osztályon önkívületben fekvő sorstársaim jajgatása visszhangzott a folyosón és a kórtermekben.

Bizony az ő szemét is elöntötték a könnyek a küzdelem közben, és akkor is, amikor visszaemlékezett az elmúlt napokra.

– Egyetlen könnycseppet sem bánok, és minden vagánynak üzenem, ez a vírus nagyon kemény. Magam is közéjük tartoztam, de most már csak halkan mondom ki a meggyőződésem. Beláttam, ez nem hisztéria, hanem a borzalmas valóság. Ne hidd, kedves Blikk-olvasó, hogy téged nem érhet el! Ha azt a változatot kapod el, amit én a Gömöryvel, az nagyon fáj – hangsúlyozta Pataky az Edda Művek billentyűsére, a jelenleg is kórházban fekvő Gömöry Zsoltra (58) utalva.

A 69 esztendősen veszélyeztetettnek számító énekes szeptember első hetében kapta el a betegséget, de fogalma sincs, hol.

– Fájni kezdett a fejem, amit a várva várt fellépések izgalmának számlájára írtam, aztán egyre rosszabbodott a közérzetem. Nem volt étvágyam, és inni sem volt kedvem. Hasmenéssel küszködtem, és az a kevés főtt krumpli sem maradt meg bennem, amit muszájból ettem. Pár nap alatt öt kilót fogytam, aztán naponta egyet. Egy hét alatt 85-ről 77 kilóra csökkent a testsúlyom, szinte összeestem a gyengeségtől. A körzeti orvosom azt mondta, ha nem megyek kórházba, mentőt hív, úgyhogy a feleségem vitt be a Szent Lászlóba, ahol rögtön professzionális ellátásban részesültem – magyarázta a 46 éve aktív rocker, aki rosszabbul is járhatott volna. – Hamarabb kellett volna orvosi segítséget kérnem. Azt gondoltam, korlátlan az energiám, és „ez a kis gyengeség” nekem meg se kottyan, de ezzel csak tovább gyengítettem magam, a végén már öt métert sem tudtam megtenni. Butaság volt. Szerencsés vagyok, hogy nem gyulladt be a tüdőm…

Az Edda Művek énekes-szövegírója azt is elárulta, gyógyulását ápolói rajongásának is köszönheti.

Rengeteg erőt adott, amikor egy-egy védőruhás ápoló az ágyamhoz lépett, és a pillantásával simogatva olyanokat mondott, „Attila, veled vagyunk! Kintről is sokan küldik neked a szeretetenergiát, amitől meggyógyulsz!” – idézte fel, és megremegett rekedtes hangja: – Nekik köszönhetem, hogy nem keseredtem el teljesen, de meg kell vallanom, a Covid-osztály nem művészembernek való hely.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük