AJÁNLAT

Erre mondják, hogy sok hűhó semmiért: kilenc évvel a 2006 őszi események után két rendőrtisztet – egyikük Gergényi Péter volt budapesti főkapitány – megrovásban részesített a Fővárosi Törvényszék. A többi vádlott esetében megszüntették az eljárást.

A lehető legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt a Fővárosi Törvényszék csütörtökön. Az elsőfokú kihirdetett elsőfokú ítélet nem jogerős. Gergényit – és egy tucatnyi más rendőrtisztet – mulasztással elkövetett katonai bűncselekményekkel (elöljárói intézkedés elmulasztása) vádolta meg az ügyészség a tévészékház 2006. szeptember 18-diki ostrománál és az azt követő napokban, illetve október 23-án a főváros utcáin történtekkel kapcsolatban.

A volt budapesti főkapitány mellett a negyedrendű vádlott, a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka kapott megrovást. Tizenkét további megvádolt rendőrtiszt, köztük Bene László volt országos főkapitány esetében a bíróság megszüntette az eljárást.

A vádlottak zömmel tagadták bűnösségüket. A büntetőper két éve kezdődött, több mint száz tárgyalást tartottak, többek közt tanúként hallgatták meg Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is. Az ügyész vádbeszédében jobbára felfüggesztett szabadságvesztést, a védők felmentést kértek.

 

Hogy is volt?

Kilenc éve, 2006. október 17-én szivárogtatták ki a sajtónak Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök elhíresült balatonőszödi beszédét (ma már nagyjából tudható, hogy fideszes politikusoktól került a sajtóhoz a hangfelvétel, de hogy eredetileg kitől származott, még mindig rejtély). Ebben a volt kormányfő – helyenként trágár kifejezéssekkel tűzdelve – elismerte, hogy a választások előtt hazudtak, és csak úgy csináltak, mintha kormányoznának.

Még aznap este kormányellenes tüntetés kezdődött a budapesti Kossuth téren, ami másnap, a Szabadság téren erőszakba torkollt. Tüntetők egy csoportja petíciót akart beolvastatni a köztévében, és mikor nem teljesítették a követelésüket, erőszakkal próbálták elfoglalni az épületet. A helyszínre vezényelt rendőrök kevesen voltak és kiképzésük, felszerelésük sem volt megfelelő, egy idő után az életüket féltve – még riasztólövés is eldördült – feladták a székházat. A zavargások még két éjszaka tartottak Budapest utcáin. Sok embert vittek be a rendőrök véletlenszerűen, utólag nem bizonyítható, egy kaptafára készült gyanúsításokkal.

Egy hónap viszonylagos nyugalom után október 23-án fajultak el a dolgok. Hajnalban a rendőrség kiürítette a Kossuth teret, ahol tüntetők táboroztak. A demonstrálók délután megpróbáltak visszatérni, és összecsaptak a rendőrökkel. Az erőszakos tüntetőket kiszorították az Alkotmány utcából, de rátolták a Fidesz megemlékezésére, ami az Astoriánál zajlott. A tömegoszlatás során különösen súlyos jogsértések történtek: gumilövedékkel lőttek szinte bárkire, és sokakat megvertek a rendőrök, akiket később nem lehetett beazonosítani, mert símaszkot viseltek, és nem volt azonosító számuk.

forrás: hirpress.hu