Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott az Európai Unió a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben,ezért Magyarország esetében is indokolt lenne.

Továbbra is az a kormány elvárása, hogy az Európai Bizottság állja a magyar határvédelmi költségek felét, és határozottan reménykedik abban, hogy Brüsszel fizetni is fog – nyilatkozta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának.

Mint mondta, ez nem lenne precedens nélküli, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott az Európai Unió a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben. Ezért szerinte ez Magyarország esetében is indokolt lenne. 

Magyarország nem kért először, hanem cselekedett: amilyen hamar lehetett, felépítette a határkerítést, kiképzett és szolgálatba állított mintegy háromezer határvadászt, akik ma is a határon teljesítenek szolgálatot – fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy ez a magyar költségvetésnek egy előre nem látható hatalmas, 270 milliárd forintos kiadás volt.

Magyarország a határai védelmével nemcsak saját polgárait, hanem minden európait is véd – mondta. Persze Brüsszel azon az elvi állásponton van – folytatta Rogán Antal -, hogy kerítésért nem fizet, holott például Bulgáriában részben támogatta a kerítésépítést. 

Ám Magyarországnak vannak egyéb természetű kiadásai is, ezért a kormány készen áll a tárgyalásra, vitára az unióval – tette hozzá. Kijelentette: az nem működhet, hogy a szolidaritás egy irányú. Vagyis az elfogadhatatlan – mondta -, hogy Brüsszel szerint „az a szolidaritás, hogy mindenki fogadjon be migránsokat”, aki viszont megvédi a határokat, az nem kap semmit.

„Ismerjük az első brüsszeli választ, válaszolni fogunk rá, és továbbra is az az elvárásunk, hogy Brüsszel állja ezeket a költségeket, legalább a felét” – közölte.

Arra a kérdésre, hogy miért várt Orbán Viktor miniszterelnök az erről szóló, az Európai Bizottság elnökének címzett levelével, a kabinetiroda vezetője úgy reagált: a kormány először a munkát végezte el két év alatt, és mostanra kijelenthető, hogy Magyarország teljesítette kötelességét, készen áll a határok teljes körű megvédésére, „innentől kezdve kérjük a költségek finanszírozását”.

A kvótaperben jövő héten várható döntésről a miniszter azt mondta: sok elvárása nincs ezzel kapcsolatban, mert úgy érzi, az Európai Bíróság nem jogi, hanem politikai döntést fog hozni, „hiszen óriási politikai nyomás nehezedik rá”. Azonban, ha ott számon kérik Magyarországon a szolidaritást, akkor „nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit”, és Brüsszelnek – a többi tagország nevében – ebből is ki kell vennie a részét.

Jelezte, bárhogy is dönt a bíróság, a kormány nem fogadja el azt, hogy Brüsszelben megmondhassák, kiket telepítenek be Magyarországra. Ez ugyanis tagállami parlamenti és kormányzati hatáskör – jelentette ki, megjegyezve azt is, hogy jó néhány ember kapott menekültstátuszt Magyarországon az elmúlt években.

Forrás Hirpress