Felvonták Magyarország lobogóját az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, vasárnap reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót Áder János köztársasági elnök jelenlétében, a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.

A ceremónián Áder János, Simicskó István honvédelmi miniszter, Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke, a kormány több képviselője, továbbá állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői, valamint – az esős idő ellenére – több száz érdeklődő is részt vett.

A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek teszik le katonai esküjüket.Ezt követően vízi és légi parádét tartanak a Parlamentnél a Dunán és a folyó felett. A központi programok között idén is lesz parlamenti nyílt nap, Magyar ízek utcája. Délután a szokásokhoz híven megrendezik a Szent Jobb-körmenetet és az ünnepi programokat az esti tűzijáték zárja a fővárosban.Országszerte számos településen és a határokon túl is tartanak programokat az állami ünnepen.

Szeredi Pál történész szerint az államalapítás ünnepe az egyetlen, amely a magyar történelem sikeres, eredményes pillanatához köthető, ezért, bár állami ünnepről van szó, nemzeti jellege nagyon erős.

Az M1 aktuális csatorna vasárnap délelőtti műsorában a történész felidézte, hogy az ünnepet minden egyes rendszer megpróbálta kisajátítani: amikor az államalapítás a hatalom számára kellemetlen volt, akkor háttérbe szorult. Az 1848-as szabadságharcot követően betiltották, de 1860-ban már voltak olyan ünnepségek augusztus 20-án, amelyek tüntetéssé fajultak. Később a kiegyezést követően vált ismét nemzeti ünneppé.

Az 1930-as években szintén fontos nemzeti ünnep volt, 1945 után viszont kényes, kellemetlen témává vált a független magyarság gondolata. Betiltani nem lehetett, ezért átalakították: az új alkotmányt ezen a napon fogadták el, így az alkotmány ünnepének hirdették meg – mondta Szeredi Pál.

Forrás Hirpress